A passzív házakról, ...amelyek csak elnevezésükben passzívak!

Passzív életmentő beavatkozás-e az, ha egy embert lélegeztető gépre tesznek, a vérét mesterséges szív keringteti, művese kezeléssel salaktalanítják a vérét és inkubátorban ápolják, hogy ki ne hűljön? Talán mindenki számára egyértelmű a válasz: NEM. Meglehetősen aktív beavatkozásokra van ahhoz szükség, hogy működjön, gépekre amelyek működtetik, energiabevitelre és üzemeltetési felügyeletre a fenntarthatóságához. Ma láttam egy tévéműsort, ahol bemutattak egy ilyen családi házat 35-40 ezer Ft-os havi rezsiről beszéltek benne, kb. 200 nm-es lehetett. Ami felbosszantott, az az a hamis válasz volt, amikor a műsorvezető megkérdezte az interjúvolt szakembertől, hogy mennyivel kerül többe egy ilyen házat létesíteni, és a válasz az volt, hogy SEMMIVEL! Ne legyen senkinek sem illúziója. Komoly beruházási többletet jelent egy ilyen épület. A falszerkezet az egyik legdrágább hőszigeteléssel, polisztirol (PS) anyagból, előregyártott elemrendszerből építhető fel, amelyet szakaszosan kibetonoznak és ettől lesz állékony a PS-vár. A fűtést általában geotermikus energiára épülő hőszivattyúval oldják meg, melynek a költsége minimum 5-6 millió Ft, de mérettől függően akár 8-10 MFt is lehet. A mesterséges szellőzést is szellőzőgép és légcsatorna rendszer oldja meg, melynek a költsége további 1,5-3 MFt. Ha valaki extra módon szeretné a hőt (vagy a hűtést) bejuttatni a helyiségeibe, akkor padló -, fal -, és mennyezetfűtést választva további 2-3 MFt többletkiadásról dönt, melyek ráadásul kellemetlenségeket is okozhatnak, ha pl. képeket szeretnénk utólag elhelyezni a falon. Minél bonyolultabb, automatább rendszert választ valaki, annál bonyolultabbá válik a szabályzó automatizmusa is, amelynek beállítása, időnkénti karbantartása sem oldható meg, csak további szervízköltség mellett. A nyílászárók kizárólag 3-rétegű üvegezésűek, az átlagosnál vastagabb tokszerkezetet igényelnek és ha passzívház minősítésük is van, akkor kb. kétszer drágábbak, mint korszerű hagyományos társaik, mondjuk 3-4 MFt helyett 6-8 MFt is lehet az áruk. A passzívház célkitűzése nem rossz, de félrevezető a megnevezés és az, ha valaki elhallgatja a gépészeti hátterét és a lényegét és ezen drága megoldások árát. Minden többletberuházást megtérülésükkel együtt kell értékelni. Anélkül csalóka illúziókban és ígéretekben ringatják magukat a tisztelt építtetők. Ugyan a várva várt alacsony üzemeltetési költség meglesz, de 12-18 MFt többlet kiadással is megrövidíthetnek minket a rendszert árusító kereskedők és szakemberek. Mi az ami nem kerül többe? Ésszerűen tervezni a házat, zárt tömegűre, kedvező tájolásúra, helytakarékos helyiségbeosztással és helykihasználással. Hőszigetelni kell, de mérlegelni kell, hogy mivel érdemes. Új épületeknél könnyű jó döntést hozni, de a meglévő épületeknél ésszerű kompromisszumokkal kell a felújítást, korszerűsítést megtervezni. Egy működőképes fűtési rendszer teljes lecserélése helyett takarékosabb a hőveszteséget csökkenteni, mert egy új fűtési rendszer megtérülési idejét nem biztos, hogy túlélik az épület egyéb szerkezetei. Javaslom minden gondolkodó építtetőnek, hogy számoljon, még mielőtt a nagyon reklámozott "passzív ház" építésébe vág, amely "aktív" gépekkel működik és meglehetősen kiszolgáltatottá teszi őket a gépektől. A divat követése ne legyen egyenlő az építési hagyományaink elfelejtésével, jobb lenne talán ötvözni a hagyományokat a korszerű, de tényleg "passzív" megoldásokkal.