A környezet szennyezés legnagyobb forrása az épületek építése, használata, elbontása, tehát egy teljes épületciklus. Az épület már akkor környezet szennyezõ, amikor létesítését elhatározták! Ugyanis anyagainak egy részét már legyártották, raktározzák. Márpedig az épület energia fogyasztását nem csak a fenntartásához szükséges energia mennyiség jelzi, hanem az anyagai elõállításához felhasznált energia is.

Az energia fogysztása azért környezet szennyezõ, mert azt az úgynevezett fosszilis anyagok elégetésébõl nyerik ki. Ezek a szén, az olaj, a földgáz. Ezzel szemben léteznek a megújuló, vagy alternatív energiák a vízi, a geotermikus, a szél, a bio energia. A két féle, a megújuló és a fosszilis energia között a lényeges különbség abban rejlik, hogy a fosszilis anyagok elégetésével nyert energia súlyosan szennyezi a levegõt, a megújuló energia használat nem jár levegõ-szennyezéssel.

A fosszilis eredetû anyagok, a szén olaj és földgáz, egykori növényi eredetû anyagok fosszilizálódott maradványa. Ezek az õskori növények egykor a napsugárzás hatására fotószintézissel lekötötték az õskáosz levegõjébõl a széndioxidot és oxigént bocsátottak ki, tehát megtisztították a levegõt és megteremtették a magasabb rendû élet feltételeit. A fosszilizálódott anyagok szilárd formában konzerválták a széndioxidot, egyéb káros légnemû anyagokkal együtt, s elégetésekor visszaforgatjuk az õskori folyamatot, visszabocsátjuk a gázokat és újra elszennyezzük a légkört. Tehát belátható, hogy a fenntartható fejlõdés megvalósíthatatlan a fosszilis energia használat mellett. A fejlõdéshez egyre több energiára van szükség. De a világ jelenlegi energia mennyiségének a 80 %-át a világ lakosságának csupán 20 %-a fogyasztja el! Ez az óriási ellentmondás a harmadik világ civilizálódásával feloldódik ugyan, de a légkör elszennyezése miatt - ha feltételezzük a jelenlegi fejlõdési folyamat fenntartást - az emberiség már nem élheti meg ezek felfejlõdését a civilizált országokhoz. A levegõ elszennyezésének már is visszafordíthatatlan következményei vannak.

A levegõ elszennyezése a Földet védõ levegõ burok napsugárzás átbocsátásának megváltozásával jár! A szûrõhatás megváltozása fõképpen két jelenségben nyilvánul meg: a bejövõ napenergia csapdába kerül, felhalmozódik és egyre emelkedik a Föld hõmérséklete, továbbá a légkör szûrõhatásának megváltozása következtében az egyre rövidebb hullámhosszúságú sugarak is leérkeznek a földfelszínre, amelyek ellen máig a légkör védelmet nyújtott, s amely sugarak a vírusok világában végzetes következményû mutációt indíthat el, s ennek beláthatatlan a következménye. A korábbi hongkongi, jelenleg pedig a pekingi vírusos járvány már ennek a hatásnak akár elõjele is lehet. Tehát az alacsony energia fogyasztású épületek elsõsorban nem csak a tulajdonosok pénztárcájának védelmét szolgálja, hanem világméretû jelentõséggel bír, s a hatásos környezet védelem egyik alapvetõ eszköze. Ugyanis a civilizált országokban az épületek a nemzeti energia-fogyasztásnak legalább 60 %- át teszik ki. Az épület energia fogyasztása alatt a teljes épületciklust kell érteni, tehát épület anyaggyártást, építést, épület használatot - mint fûtést, hûtést, világítást, szellõztetést és egyéb gépi berendezések mûködtetését - végül elbontást és törmelékszállítást.

A fosszilis energia fogyasztás világméretû következményeit összefüggéseiben három ábra szemlélteti.

Építészetileg költségnövelés nélkül is lehet energia-takarékos, vagy energiatudatos épületeket építeni. Egyrészt azáltal, hogy csak alacsony energia tartalmú anyagokat használunk, másrészt a megújuló energiaforrásokat alkalmazzuk az épületek fûtésére, melegvíz elõállításra, hûtésre. Ezek segítségével az energiafogyasztást 40-50 %-al tudjuk csökkenteni. A megújuló energiák közül elsõsorban a napenergia áll szinte mindenki rendelkezésére, akár passzív, vagy aktív hasznosítási mód által. A passzív hasznosítás esetében a napenergiát maga az épület nyeli el. Ehhez csupán az épületet kell célszerû tervezéssel alkalmassá tenni, hogy minél több napenergia elnyelésére, tárolására legyen képes. Ennek a módnak különösebb költség vonzata nincsen. A napenergia aktív hasznosításához energiát felfogó berendezési tárgyakra, kollektorokra van szükség. Ezek költsége hatékonyságuk szerint változik, de a háztartási melegvíz szükséglet évi energiaigényének hatvan százaléka a beruházási költség néhány százalékából megvalósítható. Az épület teljes évi kifûtése is megoldható napenergiával, csupán az energiát felfogó és tároló berendezéseket kell egyszer megfizetni, hogy életre szóló ingyen fûtést létesítsünk.

VISSZA A TERVEZÉSI IRÁNYELVEKHEZ