ÖKOLOGIKUS ÉPÍTÉSZET
Az ökologikus építészet
mindazon építészeti célkitûzések
összefoglaló neve, amely az épület által
külsõ és belsõ térben okozott környezet
szennyezést kívánja csökkenteni, vagy
megszüntetni.
A számos építészeti
törekvés két jelentõsen eltérõ
fõcsoportra oszlik: a látvány építészetre
és az ökologikus építészetre. A
mellékelt ábrán is szemléltetett markáns
eltérés abban nyilvánul meg, hogy a látvány
építészet az esztétikai élményre
koncentrál, ezzel szemben az ökologikus építészet
a környezet szennyezés mentes építésre
és épület egészséges használatra,
a bio - fiziológiai komfortra, az épületet használó
emberre és egészségvédelmére
összpontosít. A KÉT TÖREKVÉS NEM
ZÁRJA KI EGYMÁST, de a látványcentrikus
építészetnek csak akkor van helye, ha az ökologikus
követelmények teljesülnek, mert az épületnek
elsõdleges funkciója nem a látvány,
hanem a VÉDELEM!
Az ökológia görög eredetû szó,
amelynek jelentése környezettan. Ez a tudomány
az élõlények és a környezet viszonyának
kutatásával foglalkozik. Építészeti
értelemben az ökologikus építészet
a környezetvédelem feladatát látja el
építészeti eszközökkel. Az építészeti
környezetvédelem makro kiterjedésben a kültéri
feladatokra, a mikró világ tekintetében a belsõ
térre, tehát az épített zárt
terekre irányul. Az ökologikus építészet
olyan tevékenységek összessége, amelynek
célkitûzése az épületek építése
és mûködése által bekövetkezõ
káros kibocsátások, sugárzások,
szennyezõ hulladékok stb. ártalmai és
keletkezése ellen védeni, a külsõ és
belsõ tereket. Továbbá feladata megóvni
az élõ természetet, fenntartani és javítani
az emberi élet minõségét.
Az emberi élet minõségének
és az élõ környezet romlásának
legfõbb okozója a környezet rohamos elszennyezõdése.
A környezet szennyezés fõ forrásai tekintetében
jelentõsen megoszlanak a vélemények. Az emberek
- természetes reakciójukra támaszkodva- általában
azokat a hatásokat ítélik környezetüket
mindenek elõtt szennyezõnek, amit érzékszerveikkel
a legintenzívebben tapasztalnak. Ezek szerint a városi
környezetben élõknél a közlekedés
vagy az ipar, a vidékieknél a helyi ipar, a közlekedés,
a mezõgazdaság kemikalizációja kerülhet
az elsõ helyre a fõ ártalomnak ítélt
források közül. A szubjektív megítélés
helyett a valóság az energia használatban rejlik.
Nevezetesen az úgynevezett fosszilis
(nem megújuló) energiahordozók
kibányászása és rejtett energiájuk
feltárása-elhasználása okozza az ország
és kontinens határokat nem ismerõ, világméretû
(globális) környezeti szennyezést.
Rendelkezésre állnak építészeti
eszközök, miáltal mind a belsõ téri,
mind a külsõ téri épületek által
okozott környezet szennyezés megakadályozható,
illetve jelentõs mértékben csökkenthetõ.
Alkalmazásuk csupán az építész
tervezõ szakmai felkészültségén,
és szándékán múlik.
|